A Z generáció világa
Kik vagyunk? Z generáció! Mit akarunk? Mindent!
Mint minden generációnak, a Z-nek is van lehatárolása. William Strauss and Neil Howe már az 1982-es évektől, de vannak olyanok is, akik későbbre teszik, 1991-2010 közé. Több megnevezést is kaptak már, úgy mint például a zappers (azaz kapcsolgatók), Facebook generáció, „instant online” korosztály, vagy az iGeneráció.
Jellemzésük igen sokrétű: Bátrak és kezdeményezőek, nem a körülöttük lévő világban, hanem inkább magukban bíznak, fontos számukra a személyi szabadság, nem félnek a változástól, mert hozzászoktak, az elektromos „kütyük” kezelése már a profizmus határát súrolja, továbbá nehezükre esik a szabályok betartása.
Azért fontos ezt a generációt megkülönböztetni a többitől, mert ők az első olyan nemzedék, akiket az első globális nemzedékének nevezhetünk. A globalitás jellemző a nyelvi eszköztárukra is, az idősebb generáció nem kis bosszúságára olyan kifejezéseket, rövidítéseket és szavakat használnak (LOL, XOXO, pacek, adom, asd), amelyek eddig nem léteztek a földön. Kapcsolattartásukat megkönnyíti a világháló, a közösségi oldalak, ahol pillanatok alatt kapcsolatba léphetnek egymással a legkisebb erőfeszítés nélkül, de ugyanakkor fontos számukra a személyes kapcsolat tartása egymással is. Rendkívül nagy rálátással vannak a világra a világhálónak köszönhetően, figyelemmel követik a napjainkban zajló eseményeket, úgy, mint például a terrorizmus, a bevándorlás, a klíma változás,vagy akár a zero waste életmód fellendülése. Nem okoznak gondot számukra az új technikai eszközök használata sem, habár fontos megemlíteni, hogy hiába nagy a tudásuk e téren, lelkileg azért mégis sokáig gyerekek maradnak. Ez pedig sok helyzetben problémát okozhat.
A Z generáció és a média viszonya – heló internet!
10 – 20 évvel ezelőtt, amikor még az internet gyerekcipőben járt, bizony a Z generáció eleje is a könyvtári használatra volt kénytelen fanyalodni. A számukra szükséges információk nagy része még mindig papír alapon voltak megtalálhatóak, habár egyre nagyobb információs felületet fedezhettek fel már az interneten is. Ez amolyan köztes időszak volt, de a 2000-es éves vége felé már háttérbe szorultak a könyvtárak, a privilégiumot immár nem a könyvek jelentették, hanem a világháló, ahol egy perc töredéke alatt meglehet szerezni azt az információt, amire szükség van.
A többi médiaeszköz közül az internet mondható leginkább multimédiának. Tulajdonképpen azért, mert egyszerre található rajta a médiumok szövegalapú elemei, és napjainkban már a televíziót is helyettesíti, hiszen a magyar kereskedelmi csatornák műsorait is megnézhetjük, visszanézhetjük. Ugyanakkor remekül használható tanulásra. Hatással van a kognitív fejlődésre, a szövegértés és a helyesírást igényli. Az információk továbbítása, létrehozása és feldolgozása mellett a globális jelleg az, ami a legcsábítóbb a Z generáció számára. A divat, az ízlés, a fogyasztás globalizálódott, hiszen egy kattintással elérheti egy magyar fiatal is, milyen dolgokat szeret egy svéd tinédzser lány. Viszont az internet hatására az emlékezet szerepe is megváltozik a szempontrendszerrel együtt, hiszen minek emlékezzünk olyan dologra, amelyet a keresőoldallal egy pillanat alatt kikereshetünk?
Sajnos a pozitívumok mellett negatívumokat is felhozhatunk az internet mellett: Felmérések szerint minél több elektronikus eszköz kap helyet egy háztartásban, a gyerekek annál több időt töltenek a használatukkal. Ezért is fontos, hogy 2 éven alul ne adjunk ilyen eszközöket a gyermekeknek, az idősebbeknek pedig korlátozzuk a használati időt. Ennek abszolválására már sok jó applikáció létezik, megemlíteném például a Google által kifejlesztett Family Linket, amelyet én is használok. A kisfiamnak is, mint a legtöbb korabelinek is van tablete, ezzel a programmal pedig korlátozni tudom a használatát. Megtudom nézni, melyik játékkal mennyi időt töltött, milyen tartalmakat nézett, letilthatok alkalmazásokat, a játékok letöltéséhez engedélyt kér, továbbá korlátozni lehet a tablet használati idejét is. Amikor a megadott időkorlát lejár, az eszköz lezár.
Egy 2017-es Marketing szuperkonferencián pár Z generációs fiatallal beszélgettek olyan témában, hogy ők, hogyan látják az idősebbeket. Szóba került az az általánosítás, miszerint a Z generáció telefonfüggő, hiszen állandóan azon lógnak. Erre reflektált az egyik fiatal: Véleménye szerint nem telefonfüggők, hanem információ függők. A mai fiatal felnőttek és kamaszok már nem a számítógépet kapcsolják be, ha valamilyen információra van szükségük, hanem egyszerűen csak rákeresnek a telefonon. Éheznek az információra, megjelenik a szorongás érzete, hogy valamiből kimaradnak, ha nincsenek fent a nap szinte minden percében. Ahhoz pedig, hogy ezt az igényüket a legkönnyebben kielégítsék, általában hírportálokat olvasnak, vagy a faceboot pörgetik - ám egyre többen átpártoltak már az instagramra. (Bevallásuk szerint - amely szintén ezen a konferencián hangzott el - azért, hogy a szülők figyelő szemei elől elmeneküljenek.) Ez az átvándorlás pedig az internet többi felületére is jellemző.
A vándorlás veszélyei
Sajnos ez az újfajta mozgás még jobban megerősítette azokat a kockázatokat, amelyek eddig is jelen voltak a fiatalok internet és közösségi oldalak használtában. 2011-es adatok szerint a fiatalok 43!% - a írta, hogy már találkozott online keresés közben erőszakos jelenetekkel, 44%-uk pedig akaratlanul is pornóoldalakra került.
Sokszor azt gondoljuk, hogy a rengeteg, internet felől áradó információtól a gyermekeink okosabbak, és érettebbek lesznek, hiszen olyan dolgokról is beszélnek, mint a terrorizmus, globális felmelegedés, tisztában vannak a napi politikai helyzettel, stb. A legnagyobb hiba pedig az, hogy a szülő pedig ezt észrevételezve hajlamos felnőttként kommunikálni velük. Azonban az a probléma, hogy az érzelmi fejlődés lassabb – következésképp hiába vannak tisztában a felnőttek számára gyártott tartalommal (itt most nem csak a pornóra gondolok), érzelmileg még nem tudják feldolgozni, hiszen még gyerekek.
További probléma az is, hogy az interneten megszűnnek a státuszok is. A való életben a tekintélyt parancsoló autoriter figurák – úgy, mint a tanár, rendőr, stb. – az online térben elveszítik ezt, és az interneten mindenki egyenlővé lesz. A hierarchia hiánya, és főleg az autoritás hiánya pedig olyan érzéseket hoznak magukkal, mint a düh, a szorongás és az agresszió. Dr. Aboujaoude meg is nevezte az általa öt pszichológiai erőnek nevezett fogalmát, amelyek a következők: grandiozitás, regresszió, impulzivitás, nárcizmus és a sötétség.
Gyeplő nélküli vágyak
Az interneten a vágyak szabályozhatatlanok, az utánzás és a reprodukció versenyt eredményez – rengeteg fiatal elhiszi magáról, hogy ők lesznek majd a következő divatdiktátorok, a jövő sikeres youtuberei, instásai, influencerei. Megjelenik a rivalizációs düh is: Irigykedünk másra, ami neki van, és nekünk is – és dühösek vagyunk azért, mert mi is ugyanazt akarjuk.
De miért is fontos a közösségi média hatása a gyermekek személyiségfejlődésében? Kutatók szerint az internet a viselkedésben és az identitásban is drámai eltolódásokat okoz. Mivel a Z generációnál még javában folyik a szocializáció és az identitáskeresés, ezért rendkívül veszélyes az e-personality működtetése. Az interneten, ahol olyan személyiséget mutatnak és építenek fel maguknak és mások számára amilyet csak a kreativitásuk engedi, lassan belekúszik a valódi életükbe. Ez lehet akár felsőbbrendű viselkedés is, túlzott magabiztosság, de kialakulhat egy teljesen új erkölcsi kódex is. Ez lesz az új „ÉN”, az online personality. Már maga az internet alapvetően változásokat indít el bennünk. Ahogy beszélünk, olvasunk, ahogy online cselekszünk, az jelentős mértékben különbözik az offline személyiségünktől. A probléma ezzel pedig az, hogy ezek az újonnan szerzett tulajdonságok – igaz tudattalanul - de lassan átkúsznak a valódi életünkbe. Az internet pedig az egyik eszköze ennek a metamorfózisnak, következésképp az offline személyiség – ahányszor bejelentkezünk például a közösségi médiába – folyamatosan más irányba térítődik el. Ugyanakkor ez egyeseknél felszabadító is lehet, hiszen az internet az a felület, ahol a fiatalok ledobhatják a gátlásaikat, felveszik egy másik ember bőrét – tulajdonképpen kap egy varázspálcát, aminek segítségével erősebbnek, hatásosabbnak és aktívabbnak érzi magát.
De vajon biztonságos ez a varázspálca?
Folytatjuk...
Howe, N. & Strauss, W: Millennials Rising: The Next Great Generation. NewYork: Vintage Books. In Reeves, T. C. (2008): Do Generational Differences Matter in Instructional Design?, Instructional Technology Forum, January 2008.
Marc McCrindle
–Emily Wolfinger (2010): Az
XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása.
Tari Annamária: Z generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani szempontok az információs korban. Budapest, Tericum kiadó, 2011.
Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2005
Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely Könyvkiadó, 2010
Aboujaoude MD, Elias: Virtually You. The Dangerous Powers of the E-Personality Paperback, W. W. Norton & Company, Reprint edition, 2012
Megjegyzések
Megjegyzés küldése