A gyermekvédelmi rendszerről... 2. rész
Előző cikkünkben arról volt szó, hogyan épül fel a gyermekvédelmi rendszer, megismerhettük az ott dolgozó szakemberek munkáját.
Cikksorozatunk folytatásában a jelzésről lesz szó, és bemutatjuk a családsegítők munkáját is.
Az a bűvös jelzőlap...
Ha a gyermek veszélyeztetése áll fent, akkor a jelzőrendszer tagjai jelzőlapot küldenek az illetékes család - és gyermekjóléti szolgálathoz. Jelzőrendszeri tagok az óvónénik, tanárnénik/bácsik, a háziorvosotok, gyermekorvosotok, a védőnéni, rendőrség és még sok mindenki.
Mikor beszélhetünk veszélyeztetésről?
Veszélyeztetés az, amely a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ez lehet elhanyagolás (étkezés elmulasztása, személyes higiéné hiánya, rossz lakhatási körülmények. (Itt fontos megjegyezni, hogy szegénység miatt törvényileg tilos kiemelni a gyermeket a családból!) Természetesen veszélyeztetés a droghasználat, és az alkoholizmus is, bűncselekmény elkövetése - sőt ami talán a legfontosabb: a gyerkőc bántalmazása! De ide tartozik az óvodai, iskolai hiányzás is:
ÓVODA
- 5 nap igazolatlan hiányzás esetében az óvodavezető jelzéssel él az illetékes gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat felé.
- 11 nap igazolatlan hiányzás esetében a helyi szabálysértési hatóság felé jeleznek (rendőrség).
- 20 nap igazolatlan hiányzás esetében a gyámhivatal felé jelez, az pedig elindítja a családi pótlék megvonását a MÁK-nál. (Magyar Államkincstár)
ISKOLA
10 tanórai hiányzás esetén:
Az iskola igazgatója jelez a gyámhatóság felé, amely felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját az 50 óra igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire.
30 tanórai hiányzás esetén:
A 30 óra már szabálysértésnek minősül, amely jelentős pénzösszeget vonhat maga után. A tanköteles tanuló esetén az iskola tájékoztatja - az általános szabálysértési hatóságot, amely 2020. március 1-től a rendőrség; valamint a család - és gyermekjóléti szolgálatot is.
50 tanórai hiányzás esetében ismét a gyámhatóság lép a képbe:
- a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül: kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését.
- a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett gyermek esetében hivatalból megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt
- a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi a család - és gyermekjóléti szolgálatot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást az iskoláztatási támogatás ismételt folyósításához szükséges feltételekről, és jelezze, ha a gyermek érdekében gyámhatósági intézkedést tartanak szükségesnek, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának írásbeli véleményében foglalt problémákra és javaslatokra is.
Ha már megtörtént a jelzés, mi lesz utána?
Ha az illetékes jelzőrendszeri tag elküldte a család - és gyermekjóléti szolgálatnak a jelzést, a családsegítők felkeresik a családokat az otthonukban. Előkerülnek a "macis lapok" - környezettanulmány készül a család lakhatási körülményeiről, anyagi helyzetükről. Ezek után a gondozásba vett családhoz rendszeresen ki fognak járni, és megkezdődik a segítés, támogatás.
Ki az a családsegítő?
A családsegítő a család - és gyermekjóléti szolgálat munkatársa, aki a helyi családokkal foglalkozik. Célja, hogy a veszélyeztetettség mihamarabb megszűnjön. Ha a szülők együttműködőek, és a veszélyeztetettség sem olyan magas fokú, akkor hamar le is zárulhat a dolog. A családnak rendszeresen járni kell a család - és gyermekjóléti szolgálathoz, - és nem utolsó sorban- be kell engedni a lakásba, ha csenget. - Akár rumli van akár nem, akkor is, ha éppen most futott ki a húsleves, vagy a kutya "telinyomdázta" a lakást sáros lábnyomokkal.
És hogy miért foglalkozunk ezzel ilyen sokat és sokáig?
Hát ezért :)
Folytatjuk...


Megjegyzések
Megjegyzés küldése