A gyermekvédelmi rendszerről... 4. rész

Előző írásunkban körbejártuk a védelembe vétel folyamatát, és megismerhettük az esetmenedzsereket is. Sorozatunk utolsó részében a kiemelést vesszük górcső alá, és keressük a választ a következő kérdésekre: Mikor van szükség kiemelésre? Mit jelent az ideiglenes hatályú kiemelés? Mit jelent a nevelésbe vétel? Ebben a cikkben mindenre választ adunk. 

Mit jelent a kiemelés?

Sajnos előfordul, hogy a szülők, vagy törvényes képviselők az alapellátás támogatása és segítsége ellenére is veszélyeztetik a gyermeküket. (Például folyamatosan testileg/lelkileg elhanyagolják, esetleg bántalmazzák.) Mint ahogy az előző cikkben írtuk, nem lehet egy gyermeket csak azért kiemelni a családból,  mert az szegény, vagy pl. a ház rossz állapotban van!  Fontos a fokozatosság elve, amelyet minden esetben be kell tartania a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek.

A kiemelés két módon történhet: Ideiglenes hatályú elhelyezéssel, vagy nevelésbe vétellel. 

Az ideiglenes hatályú elhelyezés akkor lehetséges...:

 „Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti”, akkor helyezi el a gyámhatóság  ideiglenesen különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél. Ha ezekre nincs lehetőség, akkor lehet a szakellátásban elhelyezni a gyermeket. A 12 év alatti gyermekeket nevelőszülők fogadják be, afelett gyermekotthonba kerülnek.

Meddig tart az ideiglenes hatályú elhelyezés? 

Időtartama legfeljebb 30 nap lehet, attól függően, hogy pert indítottak - e a gyermekelhelyezés ügyében. A felülvizsgálat során lesz egy tárgyalás, ahol megnézik, mi változott a gyermek kiemelése óta a családban. Tartották - e vele a kapcsolatot a szülők? Megváltoztak -e az otthoni körülmények? Azok a problémák, amelyek miatt megtörtént ez a szomorú eset, megszűntek - e? Ha igen, a hatóság dönthet az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről. 

 

Mit jelent a nevelésbe vétel? 

A nevelésbe vétel a törvény szerint akkor történhet meg, ha a kiemelés nem ideiglenes probléma kezelését szolgálja, hanem bizony hosszútávú, és súlyos problémával kell megküzdeni a családban, esetleg árván maradt a gyermek. Másrészt, ha az ih. nem hozta meg a kellő eredményt, és nem szűntek meg a problémák a családban, akkor is nevelésbe vételre kerül a sor. Erről egy határozatot hoz a gyámhatóság, ami ellen ugyanúgy lehet pert kezdeményezni.

A nevelésbe vétel nem a teljes elszakadást jelenti... 

Ha egy gyermeket kiemelnek otthonából, az nem azt jelenti, hogy nem láthatja a vérszerinti a családját. A szülőknek joguk van látogatni, amennyiben ezt a hatóság nem korlátozza, vagy tiltja meg. A kapcsolattartás történhet személyesen, e-mailben, telefonon is, de csomagot is küldhetnek a számára. A kapcsolattartás módjáról szintén a gyámhatóság dönt. A nevelésbe vételi határozatban megfogalmazzák a kapcsolattartás módját, viszont ha ünnepekre, szünetre szeretné hazavinni a család a gyermeket, azt külön kell kérvényezni, ahogy azt is, ha a kapcsolattartás helyszínét, módját, vagy időpontját szeretnék megváltoztatni.

Hogyan kerülhet haza a gyermek?

A hazagondozás kérelmét a nevelésbe vétel rendszeres felülvizsgálatán lehet kérni a gyámhatóságnál, de rendkívüli felülvizsgálati kérelmet is belehet nyújtani (szintén gyámhatóság). Mindkét esetben komoly előkészületek szükségesek (családlátogatás, a gyermek nevelőszülőknél/nevelőotthonban való meglátogatása, a szakemberek véleményegyezése) szükséges ahhoz, hogy a gyerkőc visszakerülhessen a családjához.