#&@*%! - Avagy amikor a gyerek káromkodik

A hétvégén fent voltunk a nagyszülői padláson a kisfiammal (én nosztalgiázni, ő meg kiröhögni a régi játékaimat), és a félhomályban egyszer csak leugrott elé egy kósza nem használt vezeték a plafonról. Ami akkor elhagyta a száját, olyan hátrafordítást indukált belőlem, hogy azt egy gumiember is megirigyelte volna. "B***meg, de megijedtem!" - nézett rám, majd ő is lefagyott, akárcsak én. Egy ideig köpni - nyelni nem tudtam, de végül sikerült nyugodtan reagálnom, végül pedig csak egy jót nevettünk. Nézzünk magunkba, ez minden családban előfordul, és ez még a jobbik eset. De mi van akkor, ha a gyermek a dühét akarja így kifejezni, és célzottan, tudatosan mások felé irányítja ezeket a szavakat?  

 

A káromkodás és ami mögötte van

Valljuk be, hogy a dühöt jobban esik egy ízes káromkodással kifejezni, mint egy "aztateremburáját"-tal.  Ami fontos, hogy elsajátítsuk a gyerekkel szemben ebben az esetben ez: Ne reagáljunk azonnal zsigerből. Adjunk időt magunknak, vegyünk egy mély lélegzetet, és próbáljunk meg arra koncentrálni, hogy mi lehet az oka a csúnya szavaknak. Lényeges dolog elkülöníteni a két esetet: Ha az ovis gyerkőc ismételget egy tiltott szót, amit Petikétől hallott az oviban, vagy a felsős nagyfiad/nagylányod beszól a tanárnak. 

Maga a káromkodás gyakran kommunikációs zavarról árulkodik, az önkontroll és a szociális készségek hiányát jelzi. Ezek mind olyan figyelmeztető jelek, amelyeket érdemes komolyan venni és kezelni, mert ezek az impulzív és bántó szavak később beilleszkedési és párkapcsolati nehézségekhez vezethet. 

 

Büntetés vs. jutalom?

Ha a gyerkőc kisebb, remek és bevált eszköz a játéktól való eltiltás, valamint kiállítás. Ha már nagyobb, és esetleg már zsebpénzzel is bánik, belehet vezetni egy ún. "malacbeszéd" perselyt: Talán nem ismeretlen ez a dolog: Ha a család bármelyik tagja kiejt valami szitokszót a szájából, bele kell dobnia valamennyi forintot - előzetesen meg is lehet egyezni, hogy melyik szóért mennyi büntipénz jár. A lényeg, hogy az a pénz, ami összegyűlik, ne jutalom legyen a gyerek számára. Például ellehet költeni adományra, vagy kicserélni valamit a lakásban, végre megjavíttatni azt a széket, amely már háromszor csuklott össze alattomosan a család tagjai alatt. 

 

A szitokszavak eredete

Létezik egy ún. nehézsúlyú káromkodás, ami azt jelenti, hogy ezek a szavak a másik ember megsértésére irányulnak. Tudatos, és célzott, ez pedig nagyobb figyelmet és teljesen más szülő stratégiát igényel. Ez a fajta káromkodás már nem vicces, főleg akkor, ha egy indulatos és agresszív szituációban hangzik el. 

Ahhoz, hogy eldöntsük mi legyen a következő lépés, azonosítanunk kell a kiváltó okot. Mik lehetnek azok?

• Figyelemfelkeltés
• Frusztráció vagy düh kifejezése
• Filmekben, tévében, youtube-on, fórumokon hallott, olvasott kifejezések használata
• Mások - kortársak, vagy felnőttek utánzása

 

Egyezmények a családban

Ha elég gyakran kikerekedik a szemed otthon a gyakori káromkodások miatt, érdemes egy nyugodt pillanatban letisztázni a szabályokat és az elvárásokat. Beszéld meg a gyerkőccel, hogy a családotokon belül milyen szavak és érzelmi kifejezések számítanak elfogadottnak. Van ahol a francba is tabunak számít, máshol ennél csúnyább szavak is használhatóak. A lényeg a határ meghúzása, és figyelmeztetni a gyerkőcöt, hogy ehhez tartsa magát. Na de itt jövünk mi, szülők is képbe: Ha a gyermeknek nem szabad, nekünk sem, mert csak így lesz a kérésünk hiteles és nem merül fel a kettős mérce lehetősége sem. Így, ha ezt sikeresen betartjuk, és a gyerkőc már kicsi korában megtanulja, hogy mit lehet és mit nem kimondani, dühét szalonképesebb szavakba önteni, a későbbiekben tudatosan érezni fogja, mi a helyes és elfogadható nyelvi megnyilvánulás. 

 

Tükör felénk is

Valljuk be, azzal, hogy a gyermek így beszél, azzal tükröt is tart felénk. Ha vannak olyan szavak, amelyeket tőlünk tanult el, változtassunk a dolgon: fejezzük ki, hogy ezentúl mi is odafigyelünk a szép beszédre, és persze: vigyázzunk a szánkra. 

Stratégiák:

Első körben azonosítsátok a káromkodást kiváltó érzelmet, okot

Mondjuk el neki, hogy ha dühös lesz valamire/valakire, akkor a legjobb megoldás attól a helyzettől, személytől eltávolodni

Tanítsunk neki olyan technikákat, amelyekkel felül lehet emelkedni a felfokozott érzelmeken: pl. 10-ig elszámolás, légzéstechnikák, progresszív relaxáció

Vicces és egyedi megoldás lehet a házilag gyártott szitokszavak használata is. Pl: Hogy a Mari néni vigye el! vagy Mekkora bugyi vagyok! Így ki lehet fejezni az indulatot, ami ráadásul humorban fel is oldódik.  

 

Hogyan kezeljük? 

Ha egyszerű figyelemfelkeltésről van szó, a legjobb megoldás a passzivitás. Ne reagálj, ne is nézz rá, tégy úgy, mintha nem is hallottad volna. Főleg, ha ez az első alkalom, mert a gyerkőc későbbi  káromkodással való viszonyát nagyban befolyásolja a szülő reakciója. 

Ha a káromkodás máskor is folytatódik, reagálj  tömören és határozottan, de semmiképp nem tiltó hangnemben. Magyarázd el neki, hogy ebben a családban miért nem használjuk ezeket a szavakat: mert sértőek és bántóak mások számára - így szeretnéd, ha ő is így tenne.   

A kamaszok különösképpen szeretnek káromkodni, ezt személyesen is meglehet tapasztalni parkokban, iskolákban, plázákban - jószerivel mindenhol, ahol ez a korosztály nagy eséllyel előfordul-. Ez esetben egy csoportnormáról beszélhetünk: letiltani a gyereket nem lehet róla, viszont beszélgethetsz vele arról, hogy ő hogyan érzi magát, amikor úgy szólnak hozzá, vagy amikor ő maga szólít más így másokat. 

A Gyerek - lélek magazin 2019/6 felhasználásával