PAPA - MAMA

 "A család az, ahol szeretnek, biztonságban vagyok, akikkel együtt vagyok otthon."

  Dominik, 5 és fél éves 

"Szerintem a család az, akikkel a legjobban érezzük magunkat az egész világon."

Bence, 4 és fél éves 

"A család fontos, mert akkor érezzük jól magunkat, ha tudjuk, hogy van családunk, és vannak, akik szeretnek, támogatnak és segítenek."

Dávid, 6 éves

 

A mai gyermekek véleménye a családról nem sokat változott az évek során, viszont a szülői szerepekről ez az állítás annál inkább elmondhatóbb. 

Mi a funkciója egy családnak?

A család alapvető funkciója a reprodukció, biológiai-utódnemző és társadalmi értelemben egyaránt. Emellett alapvetően gazdasági, valamint érzelmi és kulturális-szellemi közösség is. Az érzelmi szükségletek kielégítése magában foglalja a családtagok egymás iránti megértését, gondoskodását, áldozatvállalását, szeretetigényét is. 

A munka utáni pihenésünk, regenerálódásunk terepe is alapvetően a családi otthonunk. A családban valósul meg a gyermekünk, gyermekeink szocializációja, önálló családi életre való felkészítése. A nevelés, szocializáció, a családok értékadó tevékenysége révén valósul meg a társadalom rétegeinek reprodukálása, valamint a státuszok reprodukciója is.

A családkutatások a családi szerepeket – legalábbis az apából, anyából és gyermekekből álló családstruktúrákban – többnyire adottnak tekintik, abból kiindulva, hogy a férfiak ún. instrumentális, a nők pedig expresszív szerepet töltenek be. Ez azt jelenti, hogy a férfira hárulnak javarészt a technikai jellegű feladatok (favágás, javítás, polcösszerakás, stb.), míg a nőkhöz inkább a támogató, összhangteremtő, és feszültségoldó szerep vonható.

Ezeket a szerepeket a saját családunkban, felnőtté válásunk során tanuljuk meg, majd szülőként átadjuk a gyermekeinknek. (Ha akarjuk, ha nem.) De nem csak mi, hanem a környezet is kiveszi a feladatát a szereptanulásból: Gondoljunk bele, hogy a társadalom mindig a helyesnek vélt, elfogadott normákat erősíti, fogadja el! 

 

 

Majd apád megcsinálja! 

A feladatkörök a család tevékenységeit rendezik, annak céljai, eredményei szerint. Ezek a feladatkörök lehetnek a család pénzbeni ellátása, a gyermeknevelés, háztartásvezetés, betegápolás, csak hogy a legjellemzőbbeket soroljam.  Persze vannak olyanok, amelyek összekapcsolódnak; amelyeket hagyományosan csak a nő, vagy a férfi végez. (Pedig a férfi is meg tudná csinálni és vice versa.) A nő is összetudna szerelni egy komódot, vagy hideg sörrel a kezében sütögetni a csirkét a kerti grillen, míg a férfi is betudja pakolni a mosógépet, vagy körbeporszívózni a lakást. Persze ezek a szerepek az évek során kevésbé különülnek el egymástól, a modern családokban már egyre kevésbé van olyan, hogy női vagy férfi munka; kivétel olyanok, amelyeket egy nő adottságából adódóan nem képes megtenni - és ez ugyanúgy igaz a férfira is. 

Különbek, de ugyanolyan jók

 

Bogarasok vagyunk?

Skót tudósok arra próbáltak rájönni, hogy ezek a hagyományos szerepek (megszilárdult társadalmi normák, pl. mint a férfi a fő kenyérkereső, férfi központú társadalom, a nő végzi a háztartási munkákat, stb.) az állatvilágban is jelen van - e, vagy csak ránk, emberekre jellemző. Választásuk a nem túl vidám nevű, de annál inkább érdekes életet élő temetőbogárra esett, majd vizsgálni kezdték életmódjukat. (Arról nem szól a fáma, hogy a bogarak mennyire nehezteltek - e arra, hogy idegenek vizslatták az intim családi életüket...) A vizsgálat eredménye a következő volt: Ezen bogarak kiérdemlik az elkötelezett szülői  plecsnit - a lárvákat fáradhatatlanul táplálják, egészen addig, míg az be nem bábozódik. De nem csak ez derült ki: A hím egyedek ugyan kivették a részüket a "gyerkőcök" gondozásából, de ők inkább a munka nagyobb végét fogták meg. Javítgatták a föld alatti járatokat, élelem után kutattak. (Indirekt mód.) A nőstények ezzel szemben magukat a lárvákat gondozták.  Ez az utódok etetését, tisztítását jelentette. (Direkt mód.) Persze arról sem szól  a kutatás, hogy milyen panaszok hangzottak el a másik lustaságával, illetve házsártosságával  kapcsolatban.

 

 

Mi a lényeg?

Noha nem vonhatunk teljes konzekvenciát ezen csodás ízeltlábúak és az emberi faj között, de az biztos, hogy a családban és az utógondozásban megnyilvánuló szerepek látszólag kötöttek, és genetikusan kódoltak.  A direkt és az indirekt gondoskodás nagyobb biztonságot és túlélési esélyt nyújt az utódoknak. A mai világban a szülőség is jelentős átalakuláson ment keresztül: Alig egy évszázad alatt átalakultak a nemi viszonyok, a társadalmi elvárások és szabályok, a nevelési elvek. Gondoljunk csak bele: Régen elképzelhetetlen volt, hogy apuka is gyesen lehet a gyermekkel, és nagyobb szerepet is játszanak az életükben. Viszont ne felejtsük el, hogy a férfiak és a nők is genetikailag más gondoskodási stratégiára vannak beprogramozva; a feladat pedig ebből a helyzetből kihozni a legjobbat. 

De amit mindkét szülő ugyanolyan formában meg tud tenni a gyermekéért az a következő: A szeretet, és az őszinteség.

 

Felhasznált irodalom: 

mek.oszk.hu

Gyereklélek magazin 2019/2

 Képek forrása: pixabay